Az országgyűlési biztos a fenti ügyben az alábbi intézkedéseket tette:
„Intézkedéseim
Az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem a Centrum Parkoló Rendszer Kft., valamint a követeléskezelő vezetőjénél, hogy a feltárt alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságok jövőbeni elkerülése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket, különös tekintettel annak érdekében, hogy
– a parkolási társaság és az annak megbízásából eljáró követeléskezelő elévült követelés teljesítésére ne szólítsa fel ügyfeleit, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően adja postára a fizetési felszólításokat;
– a parkolási társaság ne csak a nyilvántartásukban való szerepléssel, hanem hely és időrögzítésre alkalmas digitális fényképfelvétellel is bizonyítsák a követelésük alapjául szolgáló szabálytalan parkolási eseményeket;
– a parkolási társaságok a panaszok kivizsgálása során a teljes körű tájékoztatásra törekedjenek az autósok irányában.
A jelentésemben feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság jövőbeni megszüntetése érdekében az Obtv. 25. § alapján javaslom továbbá Budapest Főváros Közgyűlésének, hogy Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 24/2009. (V. 11.) számú Főv. Kgy. rendeletét módosítsa annak érdekében, hogy a parkolási társaságok a követelésük alapjául szolgáló parkolási eseményeket ne csak a nyilvántartásukban való szerepléssel, hanem hely és időrögzítésre alkalmas digitális fényképfelvétellel is kötelesek legyenek bizonyítani.”
A Hungaropark az alábbi véleményt adja a fentiekkel kapcsolatban:
A parkolás üzemeltetők mindenkor a hatályos jogszabályok alapján kell, hogy eljárjanak, ezt a szövetség is szorgalmazza. Egyetértünk azzal a törekvéssel is, hogy a gépjárművezetők minden esetben korrekt tájékoztatást kapjanak. Ennek egyébként a leghatékonyabb eszköze, ha a parkolással kapcsolatos információk minél könnyebben elérhetők, és a gépjárművezető még az előtt tájékozódhat, hogy a szolgáltatást igénybe veszi. Épp ezen törekvést mutatja pl. a 24/2009 (V.11.) sz. fővárosi rendelet azon előírása, amely szerint a Fővárosi Önkormányzat 2011. január 1-ig létrehoz és üzembe helyez egy weboldalt, amelyen a fővárosi parkolással kapcsolatos általános információk elérhetők, valamint a parkolási események üzemeltetőtől független, online ellenőrzése és rendezése lehetséges. Megjegyezzük, hogy a nagyobb magyarországi üzemeltetők mindegyike önálló honlappal rendelkezik jelenleg is.
A Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint a követelés elévülése azt jelenti, hogy állami kényszer útján való kikényszerítésének helye nincsen. Ez a szabály azonban nem akadálya, hogy a követelés bírósági eljáráson kívüli jogszerű érvényesítésének, ugyanis az elévülés csak a követelés bíróság útján történő érvényesítésével kapcsolatban áll fent. A követelés megfizetésére felszólító levél ismételt kiküldése tehát nem jelent jogsértést, különösen akkor nem, ha a jogszabályi előírásoknak megfelelő határidőn belül az első felszólítás megtörtént. A bírósági eljárásokban is csak az ellenérdekű fél kifogása alapján vizsgálhatja az eljáró bíró az elévülés fennállását, ennek hiányában az elévülés fennállását hivatalból nem vizsgálhatja, a keresetlevelet emiatt idézés kibocsátása nélkül nem utasíthatja el.
A magyar polgári peres ügyekben tetszőlegesen megválasztott módon történhet a bizonyítás, a bíró feladata, hogy minden egyes ügyben egyedileg mérlegelje a felek által bemutatott bizonyítékokat. Jogszabályi előírástól függetlenül a budapesti parkolás üzemeltetők mindegyike több, mint hat éve alkalmazza a fényképezést. Vidéki városokban is hasonló a helyzet, több nagyvárosban már 2003 előtt is éltek a szabad bizonyítás ezen eszközével, vagyis fényképeztek vagy video felvételt készítettek. A bizonyítás kötelező módjának jogszabályban történő előírása ugyanakkor csorbítaná a szabad bizonyítás jogát.
A fentieken túl megjegyezzük, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága parkolási díj és pótdíj megfizetése körében hozott Pfv.IV.21.568/2008/4. számú ítélete azonban kimondja, hogy a központi számítógépes nyilvántartó rendszer alapján kibocsátott esemény-adatlapok – annak ellenére, hogy a Pp. 196. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak hiánya miatt nem minősülnek teljes bizonyító erejű magánokiratoknak – fényképek nélkül önmagukban is a Pp. 199. § alapján az értékelés körébe vonhatók, továbbá nem állítható fel olyan vélelem, hogy az alkalmazott által munkaköri tevékenysége körében, harmadik személy helyszíni ellenőrzése nélkül a kézi számítógépben rögzített adatok, tények csak valótlanok lehetnek. A visszaélésnek csupán az elvi lehetősége azonban a konkrét ügyekben nem alkalmas annak megdöntésére, hogy az egyes parkolási események az adatlapokban rögzített helyen és időben megtörténtek. Egyébként a javasolt ombudsmani jogszabály módosítás elfogadása sem jelentene változást azon, hogy a perben rendelkezésre bocsátott bizonyítékok mérlegelése a bíró joga még akkor is, ha a parkolás-üzemeltető – az ilyen esetleges jogszabályi előírás ellenére – nem teljesítette a fényképkészítési kötelezettségét. Egyébként a fényképen kívül más módon is igazolható, hogy az adott helyen és időben a jármű várakozott (pl. tárolt GPS-adatokkal, tanúkkal, videofelvétellel, stb.), így a fényképkészítési kötelezettség előírása leszűkítené a parkolás üzemeltető adatrögzítési, igazolási lehetőségét, amely a felek egyenjogúságát sértené.
Budapest, 2009. szeptember 02.
